Effect of Nutrient Supply on Yield and Photosynthetic Parameters of Maize Hybrids

Authors: L. G. Karancsi, K. Máriás

Abstract:

We examined the crop yield results of hybrids in 2012. We found out that in the control treatments the lowest yield was reached with the hybrid PR37M81: 10,012 kg ha^-1. The highest yield was in case of hybrid P37N01: 11,581 kg ha^-1. As we raised the nutrient doses the lowest yield of all examined nutrient levels was in case of hybrid PR37M81. We measured at N₆₀+PK nutrient level 12,517 kg ha^-1, at N₁₂₀+PK nutrient level 12,760 kg ha^-1, and at N₁₅₀+PK nutrient level 12,535 kg ha^-1 yield results. At N₆₀+PK and N₁₂₀+PK nutrient level the highest yield was reached with the hybrid P9494 (N₆₀+PK: 13,970 kg ha^-1, N₁₂₀+PK: 13,871 kg ha^-1). In case of the N₁₅₀+PK fertilization treatment the hybrid P37N01 gave the highest yield results (13,962 kg ha^-1).

Keywords: Hybrids, maize, nutrient levels, SPAD and LAI values.

Digital Object Identifier (DOI): doi.org/10.5281/zenodo.1088694

References:

[1] M. Sárvári - B. Boros, “A kukorica hibridspecifikus trágyázása és optimális tőszáma,” Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők havilapja. 2009. vol. 20. no. 27. pp. 40-45.
[2] P. Pepó, “A tápanyag-gazdálkodás szerepe a környezetbarát, fenntartható növénytermesztésben,” Gyakorlati Agrofórum, 2001, vol. 12. no. 7. 6-9.
[3] J. Nagy, Kukoricatermesztés, Akadémiai Kiadó, Budapest. 230. 2007
[4] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, (2000) “Különböző tenyészidejű kukorica (Zea mays L.) hibridek növekedésének jellemzése Richards függvénnyel eltérő évjáratokban,” Növénytermelés. 2007. vol. 49. no. 1-2. 95-116.
[5] G. Lemaire, M. H. Jeuffroy, F. Gastal, “Diagnosis tool for plant and crop N status in vegetative stage: Theory and practices for crop N management,” European Journal of Agronomy. 2008, vol. 28. no. 4. 614-624.
[6] V. A. Széles, A. Megyes, J. Nagy, “Effect of N fertilisation on the chlorophyll content and grain yield of maize in different crop years,” Növenytermeles. 2011. 60: Supplement, 161-164. 6 ref. 10th Alps-adria scientific workshop.
[7] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, “A kukorica N-ellátottságának monitoringja SPAD-502 típusú klorofill mérővel,” Martonvásár: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Közleményei. 2001, vol. 13. no. 1. 7.
[8] E. Kutasy, J. Csajbók, H. É. Borbélyné, Ms M. Lesznyák, “A kukorica tápanyagellátása és a fotoszintézise közötti összefüggések eltérő évjáratokban,” V. Növénytermesztési Tudományos Nap. Gazdálkodás- Klímaváltozás- Társadalom. 2009, 129-132.
[9] A. Széles, “The indication of nitrogen deficiency in maize growing using SPAD-502 chlorophyll meter,” Cereal Research Communications 2007. vol. 35. no. 2, 1149-1152. 9 ref.
[10] V. A. Széles, “The effect of crop year and fertilization on the interaction between the spad value and yield of maize (Zea mays L.) within non-irrigated conditions,”. Cereal Research Communications. 2008. vol. 36: no. 5, 1367-1370. 14 ref. 7th Alps-Adria Scientific Workshop, Stara Lesna, Slovakia, 2008
[11] Ding L.,Wang K. J, Jiang G. M., Liu M. Z., Gao L. M., “Photosynthetic rate and yield formation in different maize hybrids,” Biologia Plantarum, 2007, vol. 51. no. 1. 165-168.
[12] Z. Berzsenyi, “N- műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek levélterületének és növénymagasságának növekedési dinamikájára tartamkísérletben,” Növénytermelés. 2008, vol. 57. no. 2. 195-210.
[13] B. É. Lönhardné, I. Németh, S. Kadlicskó, “A levélterület és a gabonafertőzöttség összefüggése a különböző műtrágyázási szinteken,” Növénytermelés. 1992, vol. 41. no. 3. 245-252.