Development of Sports Nation on the Way of Health Management

Authors: Beatrix Faragó, Zsolt Szakály, Ágnes Kovácsné Tóth, Csaba Konczos, Norbert Kovács, Zsófia Pápai, Tamás Kertész

Abstract:

The future of the nation is the embodiment of a healthy society. A key segment of government policy is the development of health and a health-oriented environment. As a result, sport as an activator of health is an important area for development. In Hungary, sport is a strategic sector with the aim of developing a sports nation. The function of sport in the global society is multifaceted, which is manifested in both social and economic terms. The economic importance of sport is gaining ground in the world, with implications for Central and Eastern Europe. Smaller states, such as Hungary, cannot ignore the economic effects of exploiting the effects of sport. The relationship between physical activity and health is driven by the health economy towards the nation's economic factor. In our research, we analyzed sport as a national strategy sector and its impact on age groups. By presenting the current state of health behavior, we get an idea of the directions where development opportunities require even more intervention. The foundation of the health of a nation is the young age group, whose shaping of health will shape the future generation. Our research was attended by university students from the Faculty of Health and Sports Sciences who will be experts in the field of health in the future. The other group is the elderly, who are a growing social group due to demographic change and are a key segment of the labor market and consumer society. Our study presents the health behavior of the two age groups, their differences, and similarities. The survey also identifies gaps in the development of a health management strategy that national strategies should take into account.

Keywords: Competitiveness, health behavior, health economy, health management, sports nation.

Digital Object Identifier (DOI): doi.org/1

References:

[1] D. Paár „Sport és gazdasági aktivitás” In: Laczkó Tamás, Rétsági Erzsébet ed. 2015 A sport társadalmi aspektusai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
[2] P. Downward, A. Dawson, T. Dejonghe „Sports Economics – Theory, Evidence and Policy” Elsevier, Burlington 2009. 417.
[3] M.Grossman „The Demand for Health: A Theoretical and Empirical Investigation” Columbia University Press for the National Bureau of Economic Research, New York. 1972. 135.
[4] M. Bleyer, I. Saliterer „Sport im Kontext betrieblicher Gesundheitsförderung: Entwicklungslinien und Ansatzpunkte für Sportprogramme in Unternehmen” In: Urnik, S. (ed.): Sport und Gesundheit in Wirtschaft und Gesellschaft. Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, Wien. 2007. 101-118.
[5] J.E. Segel „Cost-of-Illness Studies” – A Primer RTI International, RTI-UNC Center of Excellence in Health Promotion Economics 2006. http://www.rti.org/pubs/coi_primer.pdf
[6] P. Béki „Rekreáció-menedzsment” Campus Kiadó, Debrecen 2015
[7] B. Faragó, M. Konczosné Szombathelyi „Identity of athlets on the way of professional career as factor of regional identity” In: Korcsmáros, Enikő (ed.) A Selye János Egyetem 2018-as X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete = Zborník X. medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho - 2018
[8] B. Faragó „A sportstratégia ágazat erősödése Magyarországon a 2011-2016-os időszakban” Tér-Gazdaság-Ember V. : 3 pp. 94-109. 2064-1176 , 2017. 113 p.
[9] Zs. Gősi, Zs. Bukta „Sportszövetségek a kiemelt sportágfejlesztés tükrében” Taylor: Gazdálkodás- És Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 36 pp. 46-55. 2019/2 , 10 p. https://www.researchgate.net/publication/333702874_ SPORTSZOVETSEGEK_A_KIEMELT_SPORTAGFEJLESZTES_TUKREBEN
[10] Zs. Gősi „Magyarországi iskolarendszer alapú sporttámogatások” Sport, tanulás, karrier Neveléstudomány: Oktatás Kutatás Innováció: 2 pp. 44-60., 2018. 17 p. http://nevelestudomany.elte.hu/ downloads/2018/nevelestudomany_2018_2_44-60.pdf
[11] M. Konczosné Szombathelyi „A tehetségmenedzsment kommunikációja” In: Borgulya, Ágnes; Konczosné, Szombathelyi Márta (ed.) Vállalati kommunikációmenedzsment: tanulmánykötet, Budapest, Magyarország: L'Harmattan, Károli Gáspár Református Egyetem, 2017 pp. 165-179. , 15.
[12] T. Sárközy „A sport mint nemzetstratégiai ágazat” Előnyök és hátrányok, hosszú távú kilátások Sport as a Strategic Sector in the National Economy Benefits, Drawbacks and Long-Term Perspectives Polgári Szemle, 13. évf., 4–6., 2017, 143–159., DOI: 10.24307/psz.2017.1212
[13] M. Landole „A New Perspective on the Health of Canadians: A working document (Lalonde Report)” Ottawa. 1974 http://www.hc-sc.gc.ca/hcs-sss/alt_formats/hpb-dgps/pdf/pubs/1974-lalonde/lalonde-eng.pdf.
[14] Ottawa Charta 1986. november 17-21. Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Kanada
[15] J. Naidoo, J. Wills, „Gyakorlati alapok” Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. 1999
[16] Zs. Szakály, Zs. Liszkai, B. Lengvári, I. Jankov, J. Bognár, B. Fügedi „Physique, Body Composition and Aerobic Performance of Male Teacher Education Students” Studia Universitatis Babes-Bolyai Educatio Artis Gymnasticae 61: 2, June pp. 59-71., 2016. 13 p. Komárno, Szlovákia: Selye János Egyetem, 2018 pp. 67-79., 380 p
[17] WHO (1998): Health Promotion Glossary. WHO, Geneva. http://pdfebooks.org/download.php?url=http%3A%2F%2Fwww.who.int%2Fhpr%2FNPH%2Fdocs%2Fhp_glossary_en.pdf.
[18] L. Nagy, K. Barabás „Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei” In: Csapó Benő, Zsolnai Anikó (ed.) Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Budapest: Tankönyvkiadó, 2011. pp. 173-224.
[19] L. Nielsen-Bohlman, A. M. Panzer, D.A. „Kinding Health Literacy: A Prescription to End Confusion” National Academic Press, Washington D. C. 2004
[20] R. Page, F. Ihasz, R. Klarova „Exploring the relationship between measures of social interaction and physical activity participation among eastern european adolescents” Journal of Coimbra Network on exercise science, 1(1) 2004 43-46.
[21] Cs. Konczos „Az egészségtudatosság és az egészségdeterminánsok kölcsönhatásának vizsgálata” Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola, Budapest, 2012
[22] G. F. Fletcher, N. Blair, J. Blumenthal „Statement on exercise. Benefits and re-commendations for physical activity programs for all Americans” Circulation, 1992. 86: 340-344.
[23] C. Bouchard „Physical activity and obesity” Human Kinetics Publisher, Inc. Champaign, Illinois, 2000. 3-21., 311-345.
[24] T.J. Cole, M.C. Bellizzi, K.M. Flegal, W.H. Dietz „Establishing a standard definition for child overweight and obesity: international survey” British Medical Journal, 2000. 320: 1240-1243.
[25] A.T. Beck, A. Weissman, D. Lester, L. Trexler „The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale” Journal of Consulting and Clinical Psychology, 1974. 42: 861-865.
[26] M. Kopp, M. Kovács M. „A magyar népesség életminősége az ezredfordulón” Semmelweis Kiadó, Budapest 2006
[27] P. Szalay „Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata” Doktori értekezés, SE 2005
[28] M. Kopp, Á. Skrabski „Alkalmazott magatartástudomány” Corvinus, Budapest. 1995.