Commenced in January 2007
Frequency: Monthly
Edition: International
Paper Count: 30127
Transfigurative Changes of Governmental Responsibility

Authors: Ákos Cserny

Abstract:

The unequivocal increase of the area of operation of the executive power can happen with the appearance of new areas to be influenced and its integration in the power, or at the expense of the scopes of other organs with public authority. The extension of the executive can only be accepted within the framework of the rule of law if parallel with this process we get constitutional guarantees that the exercise of power is kept within constitutional framework. Failure to do so, however, may result in the lack, deficit of democracy and democratic sense, and may cause an overwhelming dominance of the executive power. Therefore, the aim of this paper is to present executive power and responsibility in the context of different dimensions.

Keywords: Confidence, constitution, executive power, liability, parliamentarism.

Digital Object Identifier (DOI): doi.org/10.5281/zenodo.1339564

Procedia APA BibTeX Chicago EndNote Harvard JSON MLA RIS XML ISO 690 PDF Downloads 550

References:


[1] C. Schmitt, „Verfassungslehre” Duncker & Humblot, Berlin, 1928, pp. 339–340.
[2] K. V. Beyme, Die Parlamentarische Demokratie: Entstehung und Funktionsweise 1789–1999. Westdeutscher Verlag, Opladen–Wiesbaden, 1999, p. 42.
[3] H. Schambeck, Kormány és Parlament – gondolatok a parlamenti ellenőrzésről Ausztria példáján. Magyar Közigazgatás 1994, ch. 11. pp. 649–656. or I. Soltész, A kormányzat parlament ellenőrzése. Magyar Közigazgatás 1994, ch. 5. pp. 279–290.
[4] Irish Constitution of 1937, the Basic Law of 1949 of Bonn.
[5] N. Kis, Á. Cserny, The Government and Public Administration. In: „The Basic Law of Hungary: A First Commentary” B. Schanda, A. Zs. Varga, L. Csink (eds.) Clarus Press, Dublin, 2012, pp. 139–156.
[6] J. Sári, A Kormány alkotmányos helyzetének alakulása az elmúlt másfél évtizedben („pártunk és kormányunk”-tól az Unióig) Magyar Közigazgatás 2005, ch. 6. p. 322.
[7] G. Kilényi, A parlament és a kormány viszonya a hatalommegosztás rendszerében. Magyar Közigazgatás 1994, ch. 5. pp. 276-277. and A. Körösényi, „A magyar politikai rendszer” Osiris, Budapest, 1998, pp. 316–317.
[8] Act XL of 1990 amending the Constitution institutionalized the name of the Government of the Hungarian Republic
[9] Hungarian Constitution 21§ (3) (4), 25§ (2) (3), 39§ (2), 39/A§ (5)
[10] Fundamental Law of Hungary Art. 16 (2) (7), 18 (4), 20 (1), (2) point c., 21
[11] A. Bragyova, “Az új alkotmány egy koncepciója” Budapest, MTA Állam-és Jogtudományi Intézet, KJK, 1995, p. 172.
[12] Gy. Müller, Még egyszer kormányzati viszonyainkról az új alkotmánykommentár „A Kormány” című fejezete kapcsán. Jogelméleti Szemle, 2010, ch. 3. http://jesz.ajk.elte.hu/muller43.html
[13] A. Holló, A Kormány. In: „Az Alkotmány magyarázata” KJK- KERSZÖV, Budapest, 2003, p. 458.
[14] Gy. Müller, “Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig” Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008, pp. 169-185.
[15] Article 18 Section 2 of the Act XLIII of 2010
[16] L. Mónus, Gondolatok a Kormány testületi működésének kérdéseiről. Magyar Közigazgatás, 1996, ch. 5. pp. 270–278.
[17] Article 18 of Act XLIII of 2010 on central state administration bodies and the status of government members and secretaries of state
[18] T. Sárközy, A „vezérdemokrácia” kormányzásának jellemzői. Mozgó Világ Online, 2013, ch. 9. http://mozgovilag.hu/?p=6722, Gy. Müller, Kormányzati viszonyok a második félidőben (2012–2014) Jogelméleti Szemle, 2014, ch. 2. pp. 208–212. http://jesz.ajk.elte.hu/2014_2.pdf
[19] M. Duverger, “Les partis politiques” Librairie Armand Colin, Paris, 1976, pp. 518-522.
[20] P. Tölgyessy, Ellenőrzött hatalom – cselekvőképes állam. Jogállam, 1996, ch. 1-2. p. 91