Commenced in January 2007
Frequency: Monthly
Edition: International
Paper Count: 30121
Mental Health Surveys on Community and Organizational Levels: Challenges, Issues, Conclusions and Possibilities

Authors: László L. Lippai

Abstract:

In addition to the fact that mental health bears great significance to a particular individual, it can also be regarded as an organizational, community and societal resource. Within the Szeged Health Promotion Research Group, we conducted mental health surveys on two levels: The inhabitants of a medium-sized Hungarian town and students of a Hungarian university with a relatively big headcount were requested to participate in surveys whose goals were to define local government priorities and organization-level health promotion programmes, respectively. To facilitate professional decision-making, we defined three, pragmatically relevant, groups of the target population: the mentally healthy, the vulnerable and the endangered. In order to determine which group a person actually belongs to, we designed a simple and quick measurement tool, which could even be utilised as a smoothing method, the Mental State Questionnaire validity of the above three categories was verified by analysis of variance against psychological quality of life variables. We demonstrate the pragmatic significance of our method via the analyses of the scores of our two mental health surveys. On town level, during our representative survey in Hódmezővásárhely (N=1839), we found that 38.7% of the participants was mentally healthy, 35.3% was vulnerable, while 16.3% was considered as endangered. We were able to identify groups that were in a dramatic state in terms of mental health. For example, such a group consisted of men aged 45 to 64 with only primary education qualification and the ratios of the mentally healthy, vulnerable and endangered were 4.5, 45.5 and 50%, respectively. It was also astonishing to see to what a little extent qualification prevailed as a protective factor in the case of women. Based on our data, the female group aged 18 to 44 with primary education—of whom 20.3% was mentally healthy, 42.4% vulnerable and 37.3% was endangered—as well as the female group aged 45 to 64 with university or college degree—of whom 25% was mentally healthy, 51.3 vulnerable and 23.8% endangered—are to be handled as priority intervention target groups in a similarly difficult position. On organizational level, our survey involving the students of the University of Szeged, N=1565, provided data to prepare a strategy of mental health promotion for a university with a headcount exceeding 20,000. When developing an organizational strategy, it was important to gather information to estimate the proportions of target groups in which mental health promotion methods; for example, life management skills development, detection, psychological consultancy, psychotherapy, would be applied. Our scores show that 46.8% of the student participants were mentally healthy, 42.1% were vulnerable and 11.1% were endangered. These data convey relevant information as to the allocation of organizational resources within a university with a considerable headcount. In conclusion, The Mental State Questionnaire, as a valid smoothing method, is adequate to describe a community in a plain and informative way in the terms of mental health. The application of the method can promote the preparation, design and implementation of mental health promotion interventions. 

Keywords: Health promotion, mental health promotion, mental state questionnaire, psychological well-being.

Digital Object Identifier (DOI): doi.org/10.5281/zenodo.1124605

Procedia APA BibTeX Chicago EndNote Harvard JSON MLA RIS XML ISO 690 PDF Downloads 809

References:


[1] “European Pact for Mental Health and Well-Being”, Eu High-Level Conference Together for Mental Health and Wellbeing, Brussels, 12-13 June 2008, Downloaded: 17.02.2014. http://ec.europa.eu/health/archive/ph_determinants/life_style/mental/doc s/pact_en.pdf, 2008.
[2] Zs. Benkő, “Bevezetés az egészségfejlesztésbe” in Iskolai egészségfejlesztés. Szakmai és módszertani írások egészségterv készítéséhez, Zs. Benkő and K. Tarkó, Eds. Szeged: JGYF Kiadó, 2005, pp. 13-29.
[3] K. Tarkó, “Egészségfejlesztés továbbra is felsőfokon” in ‘Gyümölcs? A fa beváltja azt, amit virágával ígért.’ Tanulmányok Benkő Zsuzsanna 60. születésnapjára, K. Tarkó and L. Lippai, Eds. Szeged: SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, 2013, pp. 13-37.
[4] B. Badura, “Gesundheitsförderung und Prävention aus soziologischer Sicht” in Prävention und Gesundheitsförderung: Perspektiven für die psychosoziale Praxis, P. Paulus, Ed. Köln: Gesellschaft für wissentschaftliche Gesprächspsychotherapie, 1992, pp. 43-52.
[5] K. Hurrelmann and U. Laaser, Handbuch Gesundheitswissenschaften. Weinheim: Juventa, 1998.
[6] C. R. Snyder, and S. J. Lopez, Eds. The Oxford Handbook of Positive Psychology. 2nd ed. Oxford, New York, Auckland, Cape Town, Dar es Salaam, Hong Kong, Karachi, Kuala Lumpur, Madrid, Melbourne, Mexico City, Nairobi, New Delhi, Shanghai, Taipei, Toronto: Oxford University Press, 2014.
[7] Zs. Benkő, and K. Erdei, “Az országos egészségfejlesztő mentálhigiénés felsőoktatási hálózat egy évtizedes tapasztalatai,” Egészségfejlesztés, vol. 46, no. 1-2, pp. 3-7, 2005.
[8] K. Tarkó and L. Lippai, Eds. ‘Gyümölcs? A fa beváltja azt, amit virágával ígért.’ Tanulmányok Benkő Zsuzsanna 60. születésnapjára, Szeged: SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, 2013.
[9] EgészségMonitor Kft., Kutatási Jelentés. Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés. HODEF 2008. Downloaded: 10.02.2014. http://www.evp.hu/anyagok/hodef_jelentes_vegleges_20081015.pdf, 2008.
[10] WHO, Mental health: Strengthening our response. Fact sheet N°220. Downloaded: 19.02.2014. http://www.who.int/mediacentre/ factsheets/fs220/en/, 2010.
[11] M. Kopp and Á. Skrabski, “Magyar lelkiállapot az ezredforduló után,” Távlatok, vol. 19, no. 4, pp. 32-53, 2009.
[12] M. Kopp, and M.E. Kovács, Eds. A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2006.
[13] Zs. Benkő, K. Tarkó, L. Lippai, K. Erdei, and V. Mátó, “General Resistance Resources serving mental health promotion in a Hungarian town in 2012,” European Journal of Public Health, vol. 23, no. 1, pp. 240, 2013.
[14] K. Tarkó and Zs. Benkő, “Felsőoktatási kezdeményezések a kisebbségek egészség-esélyeinek növelése érdekében,” Egészségfejlesztés, vol. 52, no. 4, pp. 14-19, 2011.
[15] WHO, Mental health and development: Targeting people with mental health conditions as a vulnerable group. Downloaded: 20.02.2014. http://www.who.int/mental_health/policy/mhtargeting/en/, 2010.
[16] WHO, Risks to mental health: An overview of vulnerabilities and risk factors. Downloaded: 20.02.2014. http://www.who.int/mental_health/ mhgap/risks_to_mental_health_EN_27_08_12.pdf, 2012.
[17] J. Selye, Életünk és a stressz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965.
[18] R. S. Lazarus, Emotion and adaptation. New York – Oxford: Oxford University Press, 1991.
[19] L. Lippai, and K. Erdei, “Lelki egészségfejlesztő programok előkészítése városi szinten — a hódmezővásárhelyi lelki egészségfelmérés elemzésének tanulságai,” Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, vol. 15, no. 4, pp. 351-371, 2014.
[20] M. Hamilton, “The assessment of anxiety states by rating,” British Journal of Medical Psychology, vol. 32, no. 1, pp. 50–55, 1959.
[21] A. T. Beck, and R. A. Steer, Beck Anxiety Inventory: Manual. San Antonio: Harcourt Brace and Company, 1993.
[22] D. Perczel Forintos, Zs. Kiss, and Gy. Ajtay, Eds. Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2012.
[23] KSH, Európai Lakossági Egészségfelmérés – Magyarország, 2009. Összefoglaló eredmények. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Népesedési és Szociális Védelmi Statisztikai Főosztály, 2011.
[24] P. Bech, K. Staehr-Johansen, C. Gudex, “The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes,” Psychotherapy and Psychosomatics, vol. 65, no. 4, pp. 183-190. 1996.
[25] S. Rózsa, J. Réthelyi, A. Stauder, É. Susánszky, and E. Mészáros, “A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői,” Psychiatria Hungarica, vol. 18, no. 2, pp. 83-94, 2003.
[26] É. Susánszky, B. Konkolÿ Thege, A. Stauder and M. Kopp, “A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján,” Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, vol. 7, no. 3, pp. 247-255, 2006.
[27] É. Susánszky, and A. Székely, “A Hungarostudy 2013 felmérés módszertana” in Magyar Lelkiállapot 2013, É. Susánszky and Zs. Szántó, Eds. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2013, pp. 13-21.
[28] A. T. Beck, C. H. Ward, M. Mendelson, J. Mock and J. Erbaugh, “An inventory for measuring depression,” Archives of General Psychiatry, vol. 4, no. 6, pp. 561-571, 1961.
[29] M. Kopp and N. Fóris, A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Budapest: Végeken, 1995.
[30] R. Schwarzer, Measurement of perceived self-efficacy. Psychometric scales for cross-cultural research. Berlin: Freie Universität Berlin, 1993.
[31] M. Kopp, R. Schwarzer, and M. Jerusalem, Hungarian questionnaire in psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Berlin: Zentrale Universitatsdruckerei der FU Berlin, 1993.
[32] R. H. Rahe, and R. L. Tolles, “The Brief Stress and Coping Inventory: A useful stress management instrument,” International Journal of Stress Management, vol. 9, no. 2, pp. 61–70, 2002.
[33] B. Konkolÿ Thege, T. Martos, Á. Skrabski and M. Kopp, “A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői,” Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, vol. 9, no. 3, pp. 243-261, 2008.